Kosár
0
0 Ft
Gondolatok | Pap Barbara
2019.03.20
"Érdekes, egyre inkább veletek szoktam példálózni..."
Sok olyan emberrel találkozom, akiknek az átlagnál nincs több gondjuk, mégis katasztrófának élik meg az életük adta problémákat, körülményeket, feladatokat. Néha, mintha nem is mernék elhinni, belegondolni, hogy mi is adatott meg nekik. Erről eszembe jutnak azok az ismerőseim, barátaim, akik mozgássérültek, valamilyen testi vagy értelmi fogyatékossággal rendelkeznek és látom rajtuk, hogy a lehető legteljesebb életre törekednek, vidáman és tettrekészen élik az életüket. Olyan büszke vagyok rájuk!
Azt tanácsolnám egészségesnek ítélt embertársaimnak, hogy valóban nem sajnálni kell őket, inkább példát venni, hogy nem azon kell bánkódni, vergődni magunkban, hogy mi nincs, hanem hogy mi van! Kinek milyen lehetőségek adottak az életben ahhoz, hogy jól érezze magát, hasznosnak és teljesnek!
Lehetsz te akármilyen adottságú ember, aki ezt olvasod, megteszel az álmaidért mindent?
Csak az a sajnálatra méltó, aki tehetne magáért, környezetéért, de inkább választja a tétlen, savanyú életszemléletet. Az a sajnálatra méltó, aki tulajdonképp önsajnálatában él, abból nem akarva kimászni.
Ez a hozzáállás teljes mértékben független attól hogy valaki milyen testi vagy értelmi adottságokkal rendelkezik.